Ugrás a tartalomra

Kirándulási lehetőségek Hortobágyon

Pásztorok földje, Hortobágy

A természet és az ember harmonikus együttélését kiemelkedően példázó első hazai nemzeti parkunk 1999-ben a világörökség részévé vált. A Hortobágy Közép-Európa egyetlen hatalmas, összefüggő füves pusztája töretlen látóhatárával, egyedülálló növény- és állatvilágával, növekvő jószágállomá­nyával, erősödő pásztorságával és gazdag kulturális hagyományával Magyarország egyik legjelen­tősebb idegenforgalmi helyszíne.

Hortobágy évszázados hasznosítási módja az extenzív állattartás volt, ahol a természettel együtt élő ember sajátos állattartási rendet alakított ki, melyhez egyedi módszerek, hagyományok társultak.

A szigorúan hierarchizált pásztortársadalom jellegzetes tevékenységei, épített környezete, eszközei, gazdagon díszített tárgyi kultúrája az egyik indoka a tájegység iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődésnek.

E lebilincselő, egyedi szépségű tájon a tiszta vizet, a tiszta levegőt és a puszta természeti értékeit megőrizve többszörösére növekedett a régi magyar haszonállatok (szürke marha, nóniusz ló, horto­bágyi racka, mangalica, házi bivaly) hortobágyi állománya.

Magyarország és Európa leg­nagyobb ellenőrzött ökológiai területén, Hortobágyon található a magyar természetvédelem génbanki állatállo­mányának több mint fele.

A turisztikai bemutatóhelyeken, valamint ta­vasztól advent beköszöntéig az egész évet felölelő rendezvénysorozaton kicsik és nagyok egyaránt megismerkedhetnek a mindennapjaikat élő pásztorokkal, viseletükkel, hagyományaikkal, ételeikkel, zenéjükkel és táncaikkal, illetve a pásztorkodáshoz kapcsolódó kézművesmesterségekkel.

A világ ezen apró, de híres szeglete 2008-ban elnyerte „Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációja” és a „Kiváló Európai Desztináció (EDEN)” megtisztelő címeket.

Fedezze fel Hortobágy értékeit, e különleges adottságú puszta máig élő, hagyományait hűen őrző sajátos világát!

1) Kilenclyukú híd

Hazánk leghosszabb és legszebb közúti kőhídja, mely a Hortobágy folyó felett ível át kilenc boltívre támasz­kodva. 1827 és 1833 között épült Povolny Ferenc tervei alapján. A híd teljes hossza 167,3 méter. Építéséhez Tokajból szállították a köveket. A híd mindig fontos útvonal volt, mely Erdélyt kötötte össze Pest-Budával. A középkortól jelentős kereskedelmi út a sószállításban és a marhakereskede­lemben.

2) Hortobágyi Csárda

A csárdák története és működése az erdélyi sóbányáktól induló és Pest irányába tartó ún. sóúthoz kötődik. A hortobágyi csárdákat az elmúlt évszázadok utazói hívták életre a Debrecenből Budára vezető út mentén. A csárdák egymástól 10-12 km távolságra épültek, ahogy azt a lovas fogatok pihenései indokolták.

A Hortobágyi Csárda a puszta legrégebbi épülete, a 18. századi magyar vendéglátás legértéke­sebb építészeti műemléke. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelső „korcsmaházat” szomjas és fáradt utasoknak.

A többször megújított épület ma szépségével, hangulatával, népi romantikájával a csárdafogalom megtestesítője. Egyedülálló műemlékegyüttest alkot az út másik oldalán lévő Pásztormúzeummal(egykori szekérállás) és a Kilenclyukú híddal.

3) Kadarcsi Csárda

E csárdát is Debrecen városa emeltette 1760-ban, miként a többi csárdát is ezen az úton, az egykori debreceni pusztarészeken. Népi klasszicista stílusban épült, a debreceni hagyományoknak megfelelően, s nevét a közelben folyó Kadarcsról kapta. Hatalmas szekérállás tartozott hozzá, ahol a fáradt lovakat pihentették, valamint a szekereket helyezték el fedele alá. Fehérre meszelt falaival, berendezésével a 19. század hangulatát idézi.

4) Pásztormúzeum

Az épület egykor szekérállásként szolgált, ahol a vásározók és a hortobágyi pásztorok zöme megfordult. A Pásztormúzeum bemutatja a csikósok, gulyások, juhászok életének legfontosabb elemeit a kihaj­tástól a hídi vásárig.

5) Körszín

A Hortobágyra jellemző szíjgyártó, nyerges, kötélverő, fazekas, csizmadia, mézeskalácsos, kala­pos, bognár és kovács kézművesek műhelyének korhűen (19-20. század fordulója) berendezett, élőképszerű mása.

Az épület előtt találhatók a világörökségi diploma átadásának emlékére emelt faragott kőtömbök.

6) Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar

A nemzeti parkba érkező turisták információt kaphatnak a térség turisztikai programlehetőségeiről, szállás- és vendéglátóhelyeiről. Megtekinthetik a puszta természetrajzát és a gazdag élővilágot be­mutató természetrajzi kiállítást.

7) Hortobágyi Nonprofit Kft. székháza

„Megmaradásunk jelképe, a magyar szürke” fajtatörténeti kiállítás

A kiállítás során a vendégek megismerkedhetnek a fajta eredetével, föld­rajzi típusaival, az egyedek szarvalakulási formáival, igaerő- és húshasznosításával, jelölésével és törzskönyvezésével, a hazai és európai marhahajtó útvonalakkal, valamint a magyarszürkepásztorok hétköznapjaival és ünnepeivel.

„Élő pásztorkultúra a Hortobágyon” fotókiállítás

Kunkovács László magyar művészetért díjas fotóművész állandó kiállítása

Hortobágyi Körkép

A 19-20. század fordulóján divatos körképek hatására készült az eredeti Hortobágyi Körkép, mely 7,5 m magas, 100 m hosszú volt. Megvalósítója a debreceni ifj. Kovács János (1890-1957) arcképfestő és grafikus művész. A körkép 1945-ben megsemmisült. Az eredeti körképet ábrázoló fényképek felhasználásával egy ismeretlen festőművész Egyiptomban festette a Hortobágyi Körkép kisebbített (1 m magas, 36 m hosszú) másolatát.

8) Madárkórház, Madárpark

A Madárparkban madárkertek, madármentő kiállítás, ökoteleházat és látványkórházat magában foglaló látogatóház, nagy röpde, tórendszer és játszókert, sasos gyerekröptető várja a vendégeket.

9) Égerházi Imre Galéria

Időszaki kiállítások helyszíne hortobágyi ihletésű képekből, kisplasztikákból.

10) Mátai Ménes

A hortobágyi ménest több mint 300 éve Debrecen szabad királyi város alapította. Ma a puszta egyik jelképe. Gazdag és egyedi lótenyésztő hagyományai miatt különleges helyet foglal el Európa nemzeti és történeti méneseinek sorában. Ismertségét a hortobágyi csikósok lovasművészete és a nóniusz fajta teremtette meg. Napjainkban nemzetközi hírű lótenyésztő, idegenforgalmi és rendezvényhelyszín.

Szervezett programjai közül legnépszerűbb a puszta természeti értékeit, pásztorhagyományait, csi­kósait, illetve a ménest, a magyarszürkegulyát és a tájra jellemző őshonos állatokat élőhelyükön bemutató pusztai fogatozás.

Mindezek mellett bognár- és kovácsmúzeum, kocsibemutató, nádudvari feketekerámia-műhely, valamint a ménes törzsistállói is megtekinthetők.

11) Pusztai Állatpark

Őshonos magyar háziállataink – nóniusz és hucul ló, szamár, magyar szürke szarvas­marha, bivaly, racka juh, magyar parlagi kecske, mangalica sertés, magyar tyúk- és galamb­fajták – szabadtéri bemutatója Hortobágy térségére jellemző állattartó épületek és építmények kö­zött. Az állatsimogatóban a család apraja és nagyja kecskéket és szamarakat etethet, simogathat.

A kilátótorony a végtelen puszta meghökkentően szép látványával várja látogatóit.

12) Hortobágyi Vadaspark

A Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóprogramján a puszta civilizáció előtti képe tárul a látogatók elé. Ennek a különleges időutazásnak célja, hogy az ember megjelenése előtti korok állatvilágát bemutassa. Láthatók itt szabadon legelésző vadlovak, vadszamarak, őstulkok, a ragadozókat pedig a farkasok, sakálok és a sasok képviselik. A területre egy különleges szafarijárművel lehet bejutni, majd kellemes sétát tehet a látogató az erdei környezetben kialakított madárházak között. Érdekes színfolt a nemzeti park természetvédelmi munkáját bemutató madárnevelő, illetve a pusztáról eltűnt fajokat bemutató természetrajzi kiállítás.

13) Hortobágy–halastavi Kisvasút

A közel kétezer hektáros halastórendszer Közép-Európa legnagyobb madárpihenő és -táplálkozó helye, ahol az elmúlt harminc évben közel 300 madárfajt regisztráltak. A kisvasút 5 km hosszan vezet a halastavak között, segítségével könnyen elérhetők a tóegység távolabbi részei is. Gyalogos és kerékpáros túrázásra is kiváló lehetőség nyílik, a tavak mentén madármegfigyelő tornyok, pallóút, élőlényeket bemutató táblák segítik az élményszerzést.

14) Meggyes Csárdamúzeum

A Meggyes Csárda az ármentesítések előtti rétségek és mocsarak maradványait őrző

Egyek–pusztakócsi - mocsarak bemutatóterület jeles kultúrtörténeti emléke. A Meggyes-halom tövében álló, azonos nevű erdő keretezte épület egyik utolsó hírmondója a múlt század közepén működő közel negyven hortobágyi csárdának. A csárdamúzeum három helyiségének kialakítása és belső berende­zése a Meggyes Csárda 19. század végi életét és hangulatát idézi vissza.

15) Tanösvények

– Egyek–pusztakócsi - mocsarak

– Szálkahalmi bemutatóterület–

– Hortobágy–Halastó

A Hortobágyi Nemzeti Park tanösvényeinek látogatásához belépőkártya váltása szükséges.

16) Vezetett túrák a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületein

Tavaszi madárvonulás. Gyógynövények nyomában. Egy nap a természetvédelmi őrrel.  Színes madárvilág: szalakóta, gyurgyalag, kékvércse. Két keréken, kerékpártúra Egyek–Pusztakócson. Őszi virágok útja. Darvak nyomában.

17) Kerékpárút (Máta – Kungyörgy – Hortobágy-Halastó)

A kerékpárút igénybevételéhez belépőkártya váltása kötelező, mely a nemzeti park látogatóközpontjában vásárolható.

18) Ohati horgásztóegység

Horgászvizek: Ohati I. tó, Ohati II. tó, Ohati III. tó, Nyugati-főcsatorna és az Ohati-pisztrángostó. A tavak kiemelkedő ponty-, amur-, csuka-, harcsa-, keszeg- és kárászállományukkal méltán nyerték el a verseny- és hobbihorgászok elismerését.

19) Magyar szürkék útja

Európai összefogással szeretnénk feleleveníteni az egykor oly jelentős, Magyarországról elsősorban Ausztriába, Németországba és Olaszországba vezető marhahajtó utak emlékét. Ezen utakon századokon át a magyar szürke marhák százezreit hajtották a nyugat-európai piacokra, sőt a mai  napig is Európa egyik legjelentősebb kereskedelmi és kulturális útvonalaként (Oxenweg) tartják számon.

Ezzel a tematikus idegenforgalmi programmal hívjuk fel a figyelmet térségünk kulturális és turisztikai kínálatára, valamint termékeinkre.